2011. január 11., kedd

Szerelmi bánat


Nem mentem el bulizni a többiekkel, holnap vizsgázom, illene tanulni. Nem ment.Elkezdtem nézni a Római vakációt Audrey Hepburn és Gregory Peck főszereplésével. La Cittá Eterna, az Örök Város és az én emlékeim...Szomorú lettem, rájöttem, hogy a szerelmi bánat, amin azt hittem régen túl vagyok korántsem múlt el. Mit csinál egy nő, ha szomorú?Süt.Helyes. Na de mi van itthon?Semmi. NA jó egy kis liszt, tojás, cukor, egy csomó mindennek ez az alapja. Azonban sütőpor nincs. Akkor legyen palacsinta, de milyen? Narancsos fahéjas. Lekevertem a palacsintatésztát( 4 tojás, 30dkg liszt, 4 dl tej, olaj, ásványvíz, porcukor, só), belereszeltem egy narancs héját, belecsavartam a levét, és szórtam bele fahéjat. Kettőt megsütöttem és rájöttem nem is vagyok éhes. Megszórtam fahéjas cukorral és csigákba tekertem. íme az eredmény, nagyon nagyon finom!

De mit kezdjek a maradék tésztával? Hozzákevertem még annyi lisztet, hogy kevert tészta állaga legyen, és beleöntöttem egy sütiformába.Megszórtam fahéjas cukorral.Most épp sül, majd megírom milyen lett...Ja és akinek a szívet rajzoltam.Ő sosem fogja megnézni ezt a blogot, úgyhogy fogadd szeretettel Te, aki e sorokat olvasod:)

1 megjegyzés:

  1. balatoni barátnő:)2011. január 19. 8:14

    Formaggio!
    Ne legyél szerelmi bánatos!! Folytasd a sütést-főzést! Tetszik a blog! Legközelebb nekem is süss valamit;)
    puszik!

    VálaszTörlés