Mostanában úgy alakult, hogy nem tudtam enni. Vagy időm nem volt rá, vagy kedvem, kimaradt az a szertartás, ahogy a nyugodt ember leül az asztalhoz. Szép teríték, lassú evés, ízek és harmónia, utána kávé. Az elmúlt héten mindig akkor ettem, amikor már kényszerítő erejű volt az éhségem. Ez jót tett az alakomnak :), de elmaradt az elégedettség érzése.
A vasárnapomat arra szántam, hogy megadjam magamnak a rendes meleg ebédet, egész délután főztem. Ébredés után elmentem a boltba, megvettem mindent, brokkolit, csirkét, egy üveg bort, szerecsendiót. A csőben sült brokkolinak úgy láttam neki, hogy megtisztítottam a csirkemellet, sütöttem fokhagymás olívaolajon, alaposan megfűszereztem kakukkfűvel, rozmaringgal, fehér borral pároltam egy ideig. Közben megmostam, rózsáira szedtem a brokkolit, 10 percre lobogó sós vízbe dobtam. Megpirult a csirke, belefektettem a brokkolik közé, majd következett a kihívás. Eddig egy elég szokásos kaja, amit már többször csináltam, az újítás benne a besamel. Eddig azt hittem, hogy ez egy nagyon furfangos mártás, most kiderült, hogy még én is meg tudom csinálni, s valami hihetetlen íze lett a szerecsendiótól és a mustártól. Ez a sok finomság összesült a tepsiben, s ott rejtezett az olvadt sajt alatt. Mikor elkészült, megterítettem, öntöttem hozzá egy pohár bort, s lassan ettem meg, minden egyes ízt elraktározva, hogy hétköznap, amikor úgy gondolom, hogy csak fehérjét, szénhidrátot és zsírt fogyasztok akkor is, tudjak arra gondolni, hogy az étel több, mint kémia. A főzés, az evés és a pihenés utána, nemcsak test fenntartó, hanem lélekemelő dolog is.
Négy gimnáziumi barátnő összeköltözött egy szép őszön, s főzni kezdett. Először a létfenntartás céljából, aztán szenvedélyből. (Az olaszok úgy mondanák: dalla passione) Alapanyagaink a spájz rejtekéből kerülnek elő, ehhez tesszük hozzá a magyar hagyományokat hagymán megpirítva, hozzákeverve az olasz befolyásoltságot, megszórva kreativitással. Jóízűen megesszük, hátradőlünk, s ekkor tör fel a szakács sóhaja: il Sospiro del Cuoco
2011. március 20., vasárnap
Elégedettség csőben sütve
2011. március 16., szerda
Tavasz
Végre kisütött a nap, előszedtük a bicajokat, és irány a Csarnok. Mindenkire ráfér ilyenkor egy jó kis tisztítókúra, hát még rám.
Vettem fél kiló spenótot, egy kiló céklát, mandarint és lila jégsalátát. Egy ezresnél kevesebb költöttem és fenséges salikat készítettem belőlük.
A céklát megsütöttem a sütőben(tepsi aljára egy kis vizet engedtem, abba ültettem bele a céklákat), meghámoztam, kockára vágtam, meglocsoltam olívaolajjal, ráreszeltem 3 gerezd fokhagymát, megsóztam és megborsoztam. A hűtőben összeért és nagyon jó kis feltét kerekedett belőle. A salátát és a spenót leveleket a tányér aljára fektettem, ráhalmoztam egy kis céklát, mozzarellát, retekcsírát, majd meglocsoltam olívaolajjal, sűrített balzsamecettel és jóízűen megettem. Jól laktam tőle és nagyon jó érzés volt, hogy ennyit tettem az egészségemért:)
Amúgy a céklában számos vitamin és ásványi anyag van, gazdag kálciumban, káliumban vasban, A-,B-,C vitaminban, vérképző hatású, tisztítja a májat és javítja a közérzetet. Szóval emberek céklára fel!
Egy kis kínai
1 csomag üvegtészta
2 gerezd apróra vágott fokhagyma
ízlés szerint csili
ecet
cukor
csíkokra vágott uborka és\vagy répa
Én meg szoktam főzni az üvegtésztát, de van aki csak beáztatja meleg vízben, kinek hogy jön be jobban, milyen ételt készít belőle. Pár perc alatt megfől, leszűröm, hozzáadom a zöldségeket, a fokhagymát és az apróra vágott csilit. Amíg lobog a vízben a tészta kikeverek egy ecetes salátaöntetet, amit a nagymamám az uborkasalátához, káposztasalátához, stb. használ. 2 evőkanál cukorra annyi ecetet kell önteni, hogy ellepje és felengedni egy kis vízzel. Nem árt kevergetni egy kicsit, hogy a cukor felolvadjon. Ha kész ráöntöm a tésztára és voilá:
Én magában ettem meg ezt a tálat vacsira, de köretnek is szuper húsok mellé. Kínában biztos nem aratna nagy sikert, de én nagyon szeretem :)
2011. március 7., hétfő
Rockabilly Tortilla
Ma nagyon rock 'n' roll hangulatban voltam, s azt hallgattam, hogy "szólj rám, ha hangosan énekelek". Már a múlt héten elhatároztam, hogy egyik nap tortillát fogok csinálni, ma meg is valósítottam, annyira vitt a lendület. A tortillán nem azt a vékony, palacsintaszerűt kell érteni ebben az esetben, hanem egy tojáslepényt. Tisztítottam egy kicsi meg egy normál fej hagymát, ezt olajon megpirítottam, erre kockára vágott krumplit dobtam, s sütöttem vagy 10 percig, ameddig a krumpli igényelte. Hozzáadtam két csokor friss petrezselymet is. Közben felvertem 4 tojást, beleöntöttem a serpenyőbe, majd mikor úgy tűnt, hogy megsült az alja, egy kerek vágódeszkával lefedtem (ez pont akkora, mint a serpenyő), kiborítottam, majd belecsúsztattam, így megfordult az egész, s megsült a másik fele is. Holnap ezt viszem magammal a suliba, adok belőle mindenkinek, aki eddig megszánt az ebédjével. :) Ez a dal inspirált: http://www.youtube.com/watch?v=O42lvTAfGsk
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)